Egyetemi tanárok vizsgalap összeállítás alapján történő genetikai vizsgálata

 

 

Bevezető

 A vadon élő egyetemi tanárokat éveken keresztül tanulmányoztam. A megfigyeléseimet kizárólag mint diák tettem, bennfentesség, részrehajlás teljességel kizárt. Mivel az egyetemi tanárok populációja jelentős negatív hatással  bír a saját populációmra, nem jelenthetjük ki teljes bizonyosságal, hogy a felmérésből származó követekeztetések maximális mértékben neutrálisak. Ezt figyelembe véve kérem az eredmények megítélését. Az írónak mindenesetre nem állt szándékában semmiféle bemocskolás, negatív visszhang keltés. Éppen e célból nem is említek példákat, mindenki illesszen a megfelelő fenotipusokhoz az emlékei szerint illő tanárt.

 Módszertan

A vizsgálatok színhelye a debreceni habitat, annak is az ÉTK karok nichét kitöltő populációk. Gyakorlati, elméleti és laboratóriumi órákat együtt analizálom. A kísérleteket nem kizárólag vizsgaidőszakban írt dolgozatokon végeztem, a ZH-kat szintén beleszámítottam, lévén ezek is a vizsgán elért jegyekkel egyenértékű eredménnyel bírnak.

 A kísérletek alapján több rendszerezési kategóriára is feloszthatók a természetes populációk. Laboratóriumi kölrümények közt a frissen befogott példányok  nagyfokú eltérést mutatnak, vizsgairatási szempontból,  a hosszabb ideje tanító példányokhoz képest ,amit főként a gyakorlat hiányának tudtam be. Valamint a bizonyos egyedeknél hirtelen bekövetkező nagyképűség a jellemeloszlásban mutat változatosságot.
 Nehéznek számít egy vizsga, ha a kérdések megfogalmazása eredendően érthetetlen, ha a válasz kidolgozása adott időn belül nem teljesíthető, ha a kérdések összezavarhatnak, ha a megoldás nem egyértelmű, stb. Ez alapján a tesztet a könnyűbe, a többit a nehéz kategóriába soroltam. (lsd később)

Eredmények

A vizsgaíratási módszer alapján sikerült további mélységeket felfedezni a fenotipusban. Ezek összetett jellegek, többlókuszos meghatározottságúak. Megemlíthető, hogy  ez alapján felállítható egy taxonómiai felosztás is a  vizsgált egyedekre, kartól függetlenül.
A taxonok a következők:

• Kidolgozós
• Egyszerű tesztes
• Relációanalízises
• Kevert

A vizsgált jellegek a következők voltak:

• Diákok iránt érzett rokonszenv mértéke
• Jellem
• Munkához való hozzáállás
• Lexikális tudás

Az első pont a diákok iránt érzett rokonszenv jellege. Ez a jelleg egy kvalitativ, domináns-recesszív jelleg, a különbözű kategóriák között tisztán látható, hogy nincs átmenet, sem átfedés, semmilyen kapcsolat. A fenotipusokat felállítva elmondhatjuk, hogy létezenek:

1. Törődő                    bb
2. Embergyűlölő dög    BB, Bb

genotipusok, ahol a b a könnyebb vizsgát, a B a nehezebb vizsgát jelenti. A törődő genotipust a teszt iratás határozza meg, és a vizsgairatási módszerre nézve recesszív. A domináns fenotipus heterozigóta állapotban mutat némi variabilitást, de ez nem nevezhető relevánsnak, hiszen a kidolgozós és a reláció analizis mindkét esetben jelenthet szopást a diákok szemével nézve. Viszont a kidolgozós minden szinten valós tudást mutat a diákok részéről, legyen annak a forrása saját kútfő, akár fizikai segítség. A teszt mindenképpen a jó szándékot mutatja, hiszen releváns százaléknyi (50,25)  esélyt ad a jó válaszra. A relációanalízis viszont minden szempontból gonosz dolog, mert a kérdések összezavaróak, a megkért tudás birtoklása esetén is adható rossz válasz, valamint a kijavításuk rendszerint frissen befogott egyedek által történik, akiknél nem csak a hozzáértés, de a jó szándék is sok esetben hiányzik.

A munkához való hozzáállást  két allél határozza meg, a lustaság és a munkamánia, ahol a lustaság domináns allél.
Legyen a domináns allél A, a recesszív pedig a. Ekkor a genotipusok a következőképpen alakulnak:
Tesztes                Kidolgozós                   Relációanalízis
AA                        aa                                    Aa
Teintve, hogy a relációanalízises kérdéssor összeállítása bonyolult feladat, viszont a kijavítása annál egyszerűbb. Viszont kijavítani egy évfolyam harmadának a kidolgozott tételeit összetettebb feladat, mint az előző. A tesztes esetében sem a kérdéssor összeállítása, sem annak kijavítása nem bonyolult. Tehát elmondható, hogy  dominanciasor esetével állunk szemben.

A jellemre ebből, és a diákokkal való hozzáálásból  tudtam következtetni. A jellem kétféle lehet: Jó fej és Gonosz dög, ahol a dögség recesszív. A dögség abban nyilvánul meg, hogy mennyire megoldhatatlan a vizsgán adott feladat.

Következő jelleg a lexikális tudás. A tanárok ez alapján szintén két kategóriába sorolhatóak: a nagy tudású és a "hát most ezt a tárgyat én kaptam pedig szart sem értek hozzá" tipus. A tudást olyan sok tényező befolyásolja, hogy nem lehet egyértelműen genetikailag meghatározott jellegnek tekinteni, sok tényező a környezettől is függ. Ezzel a jelleggel kapcsolatban két megjegyzést is teszek.
1. A tudás jellege kapcsoltan öröklődik az egó énjével. Egy diagrammon ábrázolhatjuk a kettő közt megfigyelhető kapcsolatot:

2. A második tipusnál egyértelműen elmondható, hogy a tesztes megoldást választja. Ebből arra következtethetünk, hogy  a lustaság génje kapcsolt ezzel a jelleggel.

Összegzésként elmondható, hogy:

A tesztes fenotipus lusta, esetleg kis tudású, de a diákokkal együttérző, jó fej.
A kidolgozós nagy lexikális tudást és munkamániát-sok időt igényel, valós tudást mutat, tehát fair-ebb vizsgatipus a többihez képest, viszont mutathat dög jellemet. A dög jellemmel rendelkező tanárok általában friss egyedek, nagy egóval, és e jellemük kárpótolja a lexikális tudást és a szorgalmat is.
A reláció-analizis minden szempontból dög jellemet mutat,  a diákok ellen irányuló ellenszenvet, de nagy tudást is.
A kevert fenotipus az igazán nagy dög, mivel időt és munkát sem sajnál a diákok szivatására, önmagát és másokat sem kímélve állítja össze és javítja ki a többoldalas dolgozatokat. Az ilyen vizsga általában nagyfokú bukást eredményez a hallgatói populációban.  

A eredményekhez hozzátenném, hogy a környezet nagy hatással bír ezeknek a fenotipusoknak a kialakulásánál. Ezek a tényezők korlátozzák a tanárok lehetőségeit, és nem minden esetben hagyják megnyílvánulni a valós genotipust. Ezek a tényezők lehetnek: az órát felvett diákok száma, a heti órák száma, a vizsgairatási lehetőségek korlátozottsága bármilyen más probléma miatt. Valamint megjegyezném, hogy a relációnalalizist olyankor is szokták adni, ha a hallgatók száma magas, de a tárgy komolysága és nehézsége megkívánja nehéz vizsgát.

Köszönetnyílvánítás

 Ezzel a vizsgálattal semmiféle célom nem volt, csupán szerettem volna levezetni a populáció genetika tanulása alatt felgyülemlett stresszt és új erőt gyűjteni saját gondolatmenet felállítása által. Nem is köszönöm meg senkinek!!!!

Remélem mindenki aki olvassa ezt, nem  tanár, és nem mutatja meg tanárnak.
Rosszul esne nekik, hiszen -bevallom- sok helyen a szöveg túloz, következtetései nem logikusak, bántóak lehetnek.

...

FÁJ AZ IGAZSÁG, MI????

pusz,
Pápá!